ZSIRÁFOK

A legmagasabb és leghosszabb nyakú párosujjú patások, az afrikai szavannák lakói. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyar nyelvbe a késő középkorban.

A magyar nyelvújító mozgalom lázában több mint tízezer új szót alkottak, a zsiráf neve is ekkor vált véglegessé. Korábban "tevepárducnak" hívták, míg a nyelvújítók a "foltos nyakorján" elnevezést javasolták, amely szerencsére nem gyökeresedett meg.


 

Gyere, bővítsük ismereteinket játszva, együtt!

 

A következő oldalakon a világ zsiráfjaiainak képeit, valamint néhány mondatos ismertetőit láthatod.

Kérlek nézd meg a képeket, figyelmesen olvasd el és értelmezd az ismertetőben leírtakat!

Amennyiben végignéztad az ismertetőt két lehetőséget ajánlunk fel számodra:

1./ Végignézed még egyszer az ismertetőt

Ehhez az utolsó oldal alján lévő

"Szeretném még egyszer átnézni!"

feliratra kell kattintanod

2./ Az ismertetőben közöltek alapján összeállított kérdésekre válaszolsz

Ehhez az utolsó oldal alján lévő

"Kérem a feladatokat!"

feliratra kell kattintanod.

 

Helytelen válasz esetén lehetőséged van a javításra, mivel nem a tudásod minősítése a cél, hanem az ismeretek átadása.

 

Kezdjük egy kis történelemmel!

 

 

A Dabous zsiráfok sziklavésetek, melyeket ismeretlen művészek készítettek Kr. e. 6000-8000 évvel a Ténéré-sivatagban, az Air-hegység lábánál, Niger észak-középső részén. A faragványok 6 méter magasak és két zsiráfot ábrázolnak, melyeket nagy részletességgel véstek a Dabous-sziklába. Az egyik zsiráf hím, míg a másik, kisebb, nőstény. Ezek a ma ismert legrégebbi és legnagyobb zsiráf sziklavésetek.


A zsiráfok mindig rajongást váltottak ki még a történelem nagy alakjaiból is. Hatsepszut fáraónő Kr. e. 15. századi puntföldi expedíciója során zsiráfokat is hozatott Egyiptomba. Ezeket az egzotikus állatokat, amelyek a fáraó hatalmát és a távoli területekkel kialakított kereskedelmi kapcsolatokat szimbolizálták, a Deir el-Bahari-i halotti templomának domborművein is megörökítették.

Kr. e. 48-ban a híres római konzul, Julius Caesar sikeres keleti hadjáratba kezdett, melynek végén úgy döntött, hogy egzotikus állatok egész sorát hozza Rómába, köztük oroszlánokat, párducokat és majmokat.
Zsiráfot ábrázoló mozaik

A legelbűvölőbb mind közül egy furcsa, hosszú nyakú, félig teve, félig leopárd (ahogy a rómaiak nevezték: cameleopardalis) teremtmény volt: egy zsiráf. Az ókori rómaiak és görögök teljes zavarodottsággal nézték a zsiráfokat. Az ókori görög történész, Sztrabón megjegyezte, hogy "ökörmagasságú... de a feje sokkal magasabbra ér, mint a tevéké". Szelídségét látva Plinius, a római természettudós azt gondolta, hogy talán egy "vadjuh". Caesar a zsiráfot a Colosseum oroszlánjainak ajánlotta fel, gazdagsága és hatalma jeléül.

A 15. században, a Ming-dinasztia idején Cseng Ho (Zheng He) admirális kincses flottája Kelet-Afrikából zsiráfokat szállított a császári udvarnak. A különleges állatokat a kínaiak a mitikus és szerencsét hozó unikornishoz, a csilinhez (Qilin) hasonlították.

Shen Du (Wikipedia Commons) / CC-BY-SA-1.0 (Cropped)



Különös meglepetés érkezett 1487-ben a reneszánsz Firenzébe, a városállam "jóindulatú zsarnoka", Lorenzo de' Medici udvarába, akit az utókor csak "Il Magnifico", azaz "A Nagyszerű" néven tisztel. Küldője az egyiptomi mamlúk szultán, Al-Asraf Kájlitbáj. A diplomáciában nem csak ma divat a drága és néha értelmetlen ajándékok csereberéje, a XV. században sem volt ez másként. A zsiráf elküldésével az egyiptomi szultán jókívánságát is kifejezte Firenze urainak, a Medici-családnak. Olaszországban egy sienai sugárút, a Contrada della Giraffa ma is őrzi emlékét.

Az 1820-as évek második felében. Muhamad Ali egyiptomi király ajándéka volt X. Károly francia királynak Zarafa. A kis zsiráfot Szudánban fogták be, majd egy évig utazott, hogy a párizsi állatkertben találjon új otthonra.

Zarafa volt Franciország első zsiráfja, ezért megérkezése óriási szenzációt keltett, hiszen a franciák eddig nem láttak élő zsiráfot. Zarafa 1826. október 31-én kötött ki Marseillesben. Ekkor az időjárás a zsiráf számára még hideg volt, ezért Étienne Geoffroy Saint-Hilaire zoológus Marseillesbe utazott, hogy vigyen neki egy kétrészes sárga kabátot és cipőt a lábára. Zarafa a gondoskodást meghálálta, mert 1827 májusában már 15 cm-rel magasabb volt, mint amikor megérkezett Franciaországba. A jó idő beköszöntével turnéra indult, amire Saint-Hilaire is elkisérte.

(hetedhetorszag.hu) /


A gyalogút Párizsba 41 napig tartott, útbaejtették Aix-en-Provence-t, Avignon-t, Orange-t, Montelimar-t és Vienne-t. Június 6-án Lyonban 30.000 fős tömeg tapsolta meg.

1827. június 30-án érkezett meg Párizsba, ahol több mint 100.000 ember nézte meg, köztük Honoré de Balzac, aki egy történetet is írt róla.

Az akkor kisgyerek Gustave Flaubert pedig Roun-ból utazott Párizsba, hogy lássa Zarafát, aki ekkor már 4 méter magas volt.

Ha lett volna akkor Instagram és Facebook, azt is letarolta volna, akkora sztárnak számított Zarafa.

 

Zarafa divatot is teremtett Párizsban, "á la girafe" stílusban készült a hölgyek frizurája, a ruhák szabása, porcelánokra pedig zsiráf képeket festettek..

Párizsba érkezése után 18 évig élt még a párizsi Fűvészkertben, a párizsiak rajongása és szeretete mellett. Miután 1845-ben meghalt kitömték, Zarafa ma is látható La Rochelle-ben, a Természettudo-mányi Múzeumban.


 

De nézzük a zsiráfokat!


 

<