Halálfejes lepke (Acherontia atropos)

 

      

BetacommandBot (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-2.5 (Cropped)       User:Mattes (Wikimedia Commons)" CC-BY-2.0 (Cropped)

A halálfejes lepke Afrikától északra a Shetland-szigetekig, nyugaton az Azori-szigetekig és keleten Irán északi részéig fordul elő. Vándorlása során átrepül az Alpokon.

Szárnyfesztávolsága 12,5 centiméter. Az elülső szárny feketén erezett és barna, okkersárgás, fénylő foltok és szalagok tarkítják. Sárga hátsó szárnya feketén csíkozott. Potroha szintén sárga-fekete csíkos. A sárgás halálfejrajzolat a tor felső részén helyezkedik el.A lepke teste nagy és erős, hátsó része szőrös és lekerekített. A hím kisebb a nősténynél. A lábakon lévő karmok kapaszkodást biztosítanak a leveleken.

A halálfejes lepke éjjeli életet él, nektárral, növényi nedvekkel és mézzel táplálkozik. A mézet a méhektől lopja, erővel behatol a kaptárba este 19-20 óra körül. A rablás nem veszélytelen, néha a pusztulásukat is okozza, mert a legtöbb méhszúrást vastag bundájuk ugyan felfogja, viszont a testgyűrűk egymáshoz illeszkedésénél a puhább részekbe kapott szúrások elpusztíthatják. A mézrablás utáni vizsgálatok szerint egyszerre fél teáskanálnyi mézet tudnak a szívógyomrukba szívni.

Az imágó 2-3 hónapig él. Május-júniusban és szeptember-októberben repül. A parányi, zöld petéket a lepke egyesével rakja a burgonyafélék leveleire. Európában 5-6 hónap kell a petéből való kibújáshoz, viszont Afrikában évente 2-3 peterakás is lehetséges.

A hernyó tápláléka burgonya- és csucsorfélék. A hernyó szép színezetű, 12,5 centiméter hosszú. A hernyótest végén lévő sarkantyú az ellenség elijesztésére szolgál. A báb barnásfekete vagy fénylő vörösesbarna, a telet a föld alatt tölti. A modern mezőgazdálkodás veszélyezteti a fajt.

 

Kattints ide a folytatáshoz!