KAJMÁNFÉLÉK

 

Pápaszemes kajmán

(Caiman crocodilus)



Elterjedt Közép-Amerikában és Dél-Amerikában, északon Mexikótól délen Paraguayig. Megtalálható még a Karib-tenger néhány szigetén is. Területén nagy számban fordul elő.

Achim Raschka (Wikimedia Commons) / CC BY-SA-3.0


Hossza akár 2,5 m is lehet, testtömege legfeljebb 60 kg.

Pofája rövidebb, mint más krokodilfajoké.

Magányosan él, és élete nagy részét a vízben tölti.

Táplálékát halak és puhatestűek alkotják.

Gregory "Slobirdr" Smith (Wikimedia Commons) / CC BY-2.0 (Turn)

 


Az ivarérettséget a hímek többnyire 8, a nőstények 4 éves kortól érik el. A párzási időszak az esős évszak kezdetétől, - a földrajzi helytől függően, - többnyire áprilistól júniusig tart.


A nőstény a párzás után fészket épít a part közelében. Összekotor egy fél méter magas és egy méter széles kupacot levelekből és fűszálakból. Ezután felmászik a kupacra, és saját tömegével összetömöríti, majd gödröt váj bele, és ebbe rakja le 25-30 darab tojását, melyeket növényi hulladékkal fed be, hogy a korhadó anyag melege elősegítse a költést.


A nőstény kajmán a fészek közelében lapul, hogy távol tartsa a betolakodókat és segítségükre jöjjön a csipogó kicsiknek. A kifejlődéshez 4-8 hét szükséges.

A kis kajmánok 18 hónapig maradnak a szülő mellett. Az állat feltehetően körülbelül 60 évig él.

Bernard DUPONT from FRANCE (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-2.0 / (Cropped)


Sakáre kajmán

(Caiman latirostris)



Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén honos. Édesvízi élőhelyek az otthonai.

Kedveli azl ártereket, mocsarakat, mangroveerdőket, patakokat, folyókat, tavakat, előnyben részesítve az álló vagy lassan mozgó vizeket.

Achim Raschka (Wikimedia Commons) / CC BY-SA-3.0


A kifejlett egyedek 2-2,5 m-re nőnek, súlyuk 25-65 kg közötti. Színük világos olívazöld, sok egyednek foltos az arca. Orruk széles, jól alkalmazkodott a mocsarak sűrű növényzetének áttúrásához.

A nőstény egyszerre 18-50 tojást rak két rétegben. A két réteg között kis hőmérsékletkülönbség van. Ez a kikeléskor egyenletesebb hím-nőstény arányt eredményez.

A hőmérséklet határozza meg a hím és nőstény utódok arányát. A melegebb hőmérsékleten (32 °C vagy magasabb) lévő tojásokból hímek, a hidegebb hőmérsékleten (31 °C vagy alacsonyabb) lévő tojásokból pedig nőstények kelnek ki.


A frissen kikelt kajmán étrendje főként apró gerinctelenekből, bogarakból, pókfélékből áll. A serdülőkor elérésére megtanulja álkapcsával összetörni a kagylókat, a csigákat és a teknősök páncélját.

Dick Culbert from Gibsons, B.C., Canada (Wikimedia Commons) / CC BY-2.0 (Cropped)

 


A fiatal felnőtt kajmánok étrendjét továbbra is főként gerinctelenek alkotják, azonban az idősebb állatok változtatnak étrendjükön, növelik a kisemlősök, madarak, nagyobb halak, kétéltűek és hüllők fogyasztását.



Yacare kajmán

(Caiman yacare)



Dél-Amerika középső területein honos.

Csak a brazíliai Pantanal Természetvédelmi Területen tízmilliósra becsült egyedszámú állománya él, ami valószínűleg a föld legnagyobb krokodilpopulációját alkotja.

Achim Raschka (Wikimedia Commons) / CC BY-SA-3.0


A kisebb, vagy legfeljebb középtermetű krokodilfélék közé tartozik, a kifejlett hímek zömmel 2-2,5 m-es nagyságúak, a nőstények jóval kisebbek, átlagos testhosszuk 1,5 m. A faj példányainak testtömege a hímek esetében elérheti az 60 kg-ot, a nőstények esetében 15 és 25 kg közötti.

Bernard DUPONT (Wikimedia Commons) / CC BY-2.0 (Turn)

 

Kis mérete miatt könnyen válhat jaguárok és anakondák zsákmányává.

Thomas Fuhrmann (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-1.0 / (Cropped)



A párzás az esős évszakban történik, a tojások márciusban kelnek ki, a fiókák pedig kikelés után azonnal gondoskodnak magukról.

Fő táplálékai halak (különösen a piráják), kisebb emlősök, madarak, puhatestűek és kagylók. Nagyobb példányai esetenként elejthetnek akkora emlősöket is, mint a vízidisznók, de a faj az emberre általában nem jelent halálos veszélyt.



Fekete kajmán

(Melanosuchus niger)



Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana és Peru területén honos. Természetes élőhelyei, tavak, folyók, mocsarak és elárasztott területek.

Achim Raschka (Wikimedia Commons) / CC BY-SA-3.0

Átlagos testhossza 3,5-4,5 m, de elérheti az 5-6 m-es hosszúságot és a 450 kg testtömeget is. A legnagyobb termetű kajmán, az egyetlen, amely képes lenne megölni egy embert. Hosszú, széles arcorra van, hátán hosszanti bordák sorakoznak.




Éjjel vadászik, halakból, kétéltűekből, hüllőkből, emlősökből és madarakból álló táplálékára.

A szaporodás a száraz évszakban történik. A nőstények fészekkupacot építenek 50-65 tojást raknak, megvédik a tojásokat a ragadozóktól. A kikelt fiókák csoportokat alkotnak, amelyeket a nőstény jelenlétével őriz.

Gyakran fogyasztják a húsát, amely Dél-Amerikában kedvelt csemege.







Cuvier törpekajmán

(Paleosuchus palpebrosus)



Dél-Amerika északi részén, síkvidéki, erdős területek édesvizeiben él, az Orinoco és az Amazonas vízgyűjtő területén.

A tiszta, gyorsabb folyású vizeket kedveli, de kisebb-nagyobb tavakban is előfordul.

Achim Raschka (Wikimedia Commons) / CC BY-SA-3.0


A Cuvier-törpekajmán a legkisebb krokodilféle.

A hímek legfeljebb 1,6 m hosszúságúra nőnek meg, a nőstények testhossza ritkán haladja meg az 1,2 m-t.

Factumquintus (Wikimedia Commons) / CC BY-3.0 (Turn)

 


Fejformája jellegzetes, pofája rövid és enyhén felfelé hajlik, homloka pedig viszonylag magas.

Páncélzata mind hasi, mind háti oldalán erősen elcsontosodott. A kifejlett állatok sötét, barnás színűek, a világosabb fiatalok fekete sávokat viselnek. Az alsó állkapcson fehér sávok húzódnak végig.

Mike Prince from Bangalore, India (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-2.0 / (Cropped)


Magányosan vagy párban él. Éjszaka aktív, ilyenkor nagyobb távolságokat is megtehet a szárazföldön. A nappalokat maga ásta üregekben tölti.

Szaporodásuk nem kötődik évszakhoz. A nőstény rejtett helyen építi fel sárból és növényi anyagokból fészekhalmát, amelybe 10-25 tojást rak.



A fiókák 90 nap után kelnek ki. Miután a szülők a vízhez vitték a kicsinyeket, az anya- és apaállat nem védelmezi többé az utódokat.

A fiatal állatok különféle gerinctelenekkel (rovarokkal, rákfélékkel) táplálkoznak, felnőve viszont étrendjükben nagy szerep jut a halaknak.

de:Kölner Zoo, Cologne (Wikimedia Commons) / CC BY-3.0

 




Schneider-törpekajmán vagy sima homlokú kajmán

(Paleosuchus trigonatus)



Dél-Amerika északi részének síkvidéki édesvizeiben, főleg sekélyebb erdei patakokban él.

A kifejlett egyed 1,7-2,3 m hosszúra és 9-20 kg közötti súlyúra nő meg. A kivételesen nagy hímek akár 2,5 m hosszt és 35 kg súlyt is elérhetik.

Achim Raschka (Wikimedia Commons) / CC BY-SA-3.0

A kifejlett kajmán rejtőzködő életmódot él, nappal ritkán figyelhető meg, mivel víz alatti üregekben rejtőzik, vagy idejének nagy részét a víztől távol töltheti, sűrű aljnövényzetben, odvas rönkökben vagy kidőlt fák alatt elrejtőzve.

Éjszakánként a szárazföldön több kilométert is megtehet táplálékot keresve. A párzási időszakot leszámítva általában magányos életet él, és kiterjedt territóriumot tart fenn. .

Julien Renoult (Wikimedia Commons) / CC BY-4.0 (Cropped)

 


A párzási időszak az esős évszak kezdete előtt indul, ekkor építi fel a nőstény a fészekhalmot, amelybe 10-20 tojást rak. A fiókák a krokodiloknál szokatlanul hosszú idő, 115 nap után kelnek ki.

A kifejlett kajmánok 10-20 éves koruk között kezdenek szaporodni. .

Clément Bardot (Wikimedia Commons) / CC-BY-SA-4.0 / (Cropped)

Páncélzata a hasi és a háti oldalán erősen elcsontosodott. A kifejlett állatok sötét, barnás színűek, a világosabb fiatalok fekete sávokat viselnek. Az alsó állkapcson fehér sávok húzódnak végig.

A kikelt fiókák első néhány hetükben főként rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkoznak, majd nagyobb zsákmányra, apró halakra, madarakra és hüllőkre váltanak. A kifejlett egyedek szárazföldi hüllőkkel és emlősökkel táplálkoznak.

A fiatal egyedek halálozása magas, de a kifejletteké alacsony. Nagyragadozók, mint a jaguár, néha vadásznak rájuk.








 Vissza a TÉMAVÁLASZTÓ menübe               Vissza a PÁNCÉLOS HÜLLŐK menübe               Kilépek a programból